egy esős du

2007 október 4. | Szerző: ritasexycicus |

 Szóval mostanában azért is nem írtam mert elég szomorú vagyok…illetve nem mindig bár azt hiszem annak kéne lnnem..itthon elég rossz helyzetek uralkodnak…egyszer úgy érzem utálnak és csak megtűrnek, másszor pedig hogy úristen hogy nem veszem észre hogy bizonyos dolgokat azért csinálnak mert szeretnek? Amúgy azért nem vagyok kétségbe esve, mert bár megfordult a fejemben hogy elköltözök max ha nem bírom, tudom hogy minden feltétel adva lenne hozzá. Szóval jó, hogy vannak választási lehetőségeim és ez erőt és optimizmust ad. És bízok magamban. Amit én eddig akartam azt el is értem. Ez egyrészt jó, másrészt sokszor már magamat pusztítom és nem veszem észre annyira fanatikusan ragaszkodom a céljaimhoz. Viszont ennek köszönhetően rengeteg mindent elértem már és elmondhatom magamról hogy én ÉLEK. Így csupa nagybetűvel. Ez sokaknak furcsa..az otthonülős, tv nézős, jaj-de-sajnálom-magam-mert-olyan-szerencsétlen-a-helyzetem felfogású embereknek. De ők nem érdekelnek. Saját szabályaim vannak, azt hiszem.

Szóval ami nagyon jó és nagyon örültem neki, hogy ezt elmondtam a Valakinek…már elég rég nem beszéltem, hétvégén enyhén ittas állapotban küldtem neki egy smst, ami öhm..na szóval amilyen smseket ilyenkor szoktak küldeni…na mindegy ő ismer engem és vette az adást. És ma beszéltünk tel. mert mondtam neki hogy elég rossz helyzetben vagyok itthon, nem érzem itt jól magam..és talán most először tök komolyan és őszintén elbeszélgettünk. Nagyon jól esett hogy hívott. (amúgy jóformán ő volt az egyetlen aki az ún. “barátaim” közül érdeklődött a dolgok felől..) És sok igazságot mondott. Ő azt hiszem nagyon okos és sokat tapasztalt. És higgadtan férfias. Ezt nagyon szeretem benne. Én még vakmerő vagyok, ő pedig a megfontolt felnőtt.