megint vasárnap..

2007 október 21. | Szerző: ritasexycicus |

 Hát ugye írtam hogy befejezem…most mondjam azt hogy nem igazán jön össze? Egyrészt keresnek a “vendégeim” másrészt…nem is tudom..igazából nem mondhatom h annyira hiányzik, talán kicsit..nem maga a változatos szex hiányzik..nem tudom mi…csak valahogy úgy érzem hogy jó én ezt abbahagytam és így elvárnám hogy a környezetem is ez alapján változzan. Pedig nem tudják hogy mit csináltam, tehát azt se hogy abbahagytam…csak az a rossz, hogy eddig úgy voltam vele ha kiderül csalódást okoznék a barátomnak, szeretteimnek..és mivel befejeztem már nem okozhatok csalódást. Tehát én is elvárnám hogy ezentúl nekem se okozzon senki csalódást. Lehet hogy csak én vagyok érzékenyebb lelkű (azért vicces hogy ezt írom azok után amiken túlmentem..) de rosszul viselem ha valaki megígér valamit és nem tartja be..legyen szó egy telefonhívásról vagy akármilyen apróságról. Én betartom amit ígérek..annak aki fontos számomra egész biztosan. És mióta úgymond “jókislány” vagyok mindenki csak kiszúr velem, folyamatosan csalódok. Családban is…ígértek nekem egy nagyobb összeget, hogy majd jövőre el tudjam kezdeni az egyetemet, albi, stb…és most kitalálták hogy nem. Nem az bánt hogy nem kapok pénzt, hanem hogy…meg tudtam volna magamnak is teremteni, nem tezsem, részben azért is hogy több időm legyen tanulni, edzeni stb..vagyis h büszkék lehessenek rám…és hiába hajtok, hiába próbálok megfelelni, ez lehetetlen. És dühít is meg elszomorít. Nem úgy élek ahogy szeretnék, nem azt teszem amihez kedvem van, pedig nekem nagyon nehéz úgy táncolni ahogy más fütyül. Csak azért teszem azt amit a családom+pasim elvár hogy több szeretetet, figyelmet kapjak. De mi van helyette? Kiszolgáltatott lettem, függök tőlük anyagilag, érzelmileg és semmit nem kapok meg abból amit szeretnék. Nehéz ezt leírni..én hihetetlenül nehezen nyílok meg érzelmileg..most se nyíltam meg igazán, de már nekem ez is sok. Talán ezért is történt velem ennyi minden eddig is..votl egy elég komoly étkezési zavarom amibe hát..kishíján belehaltam..aztán a sportban feszegettem a határaimat…országos versenyeken értem el jó helyezéseket, olyan szintre hajszoltam magam 1 év alatt amit más 10 év alatt ért el..aztán lesérültem ezért maradt abba. Ezután a tanulás következett…abba értem el eredményeket, országos versenyek stb. Most pedig jött a pénz. És az a vicc hogy mindezt azért is tettem hogy végre-valahára büszkék legyenek rám a hozzátartozóim de én ezt sose éreztem. Lehet hogy velem van a baj és teljesen érzelmi analfabéta vagyok. Én nem tudom kimutatni a valódi érzelmeim. De közben annyira szeretnék valakit úgy őszintén szeretni, nem félni attól hogy mikor csalódok benne, aki engem is viszont szeretne…

Közeledik a karácsony..ezek a gondolatok így jutottak az eszembe. A tavalyi karácsonyom borzasztó volt. Rájöttem hogy mennyire távol állok a családomtól és mennyire egyedül vagyok. És így belegondoltam hogy hiába mondtam hogy én nem akarok férjet, családot de lehet hogy egyszer mégis…persze csak aki olyan amiket írtam.

Hát igen, ma elég rossz passzban vagyok..mivel itthonra vagyok kényszerítve és nem mehetek sehova…sok időm van gondolkozni és ált. ilyenkor jönnek ezek a gondok elő…és ilyenkor mit csinálok? Előveszek egy üveg baileyst. De most elfogyott…venni kellene..nem vagyok amúgy alkoholista..csak szeretek függni valamitől/valakitől, számítani vkire/vmire és most jobb híján “szerető” családom és pasim szeretete híján be kell érnem mással…